Egy előző bejegyzésben az NSA megfigyelési képességeiről írtam, és most ehhez kapcsolódóan szeretném kissé árnyalni a képet a problémakör EU-s, hazai és gazdasági szereplőinek tevékenységének bemutatásával. Ugyanis ezeket a szereplőket nem tekinthetjük a nagytestvér mellett elhanyagolható méretűnek, csak kevesebbet hallunk róluk, mert sajnos keveset is tudunk a pontos működésükről.

Tehát, hazai pályán mi is a helyzet? Az EU bevezettette a Data Retention direktívát (DRD), aminek köszönhetően a tagállamok többségében kötelező a legtöbb digitális kommunikációs forma automatikus "lehallgatása" (pl. vezetékes- és mobiltelefon, email), hazánkban 2009-ben vezették be. Még van pár ellenálló állam, akik várnak a bevezetéssel, mint Ciprus vagy Németország, de ez nem jelenti, hogy ezekben az államokban egyáltalán nincs online megfigyelés, hanem csak annyit, hogy ez más keretek között zajlik.

Mivel a DRD csupán ajánlás, így alul nem, de túlteljesíteni lehet: például előírja, hogy az email küldésnél a küldő-fogadó párost és a tárgy sort eltárolják, de a törzs részt nem. Azonban a túlbuzgóság megengedett, ezt is eltárolhatják. Sajnos nem láttam még olyan dokumentumot, cikket, ami a hazai helyzetet mutatná be, hogy az egyes szolgáltatók pontosan mit "hallgatnak le", és hogyan tárolják az adatokat (például mennyire nehéz illetékteleneknek hozzáférniük). Még 2008-ban a CEU-n volt egy nemzetközi workshop, ahol egy csehországi szakember szerint az egyik internet szolgáltató önszorgalomból a web böngészésről is tárol információkat (mert nem a direktíva része). A hazai érintett cégek vélhetően a "nép haragjától" tartva inkább nem nyilatkoznak maguktól.

Amiről egyik nagytestvér kapcsán sem esik szó, mégis témába vág: az a gazdasági célú megfigyelés. Ebbe az internethasználók szokásainak, ízlésének, anyagi helyzetének felmérése tartozik bele, amelynek a célja lehet a személyre szabott reklámok megjelenítése, döntések és lehetőségek befolyásolása, vagy akár a dinamikus árazás, amikor a látogató zsebéhez/érdeklődéséhez szabják az árakat (ez utóbbi az EU-ban mondjuk tilos). Mindebben óriási üzlet van, becslések szerint az online hirdetési iparág tavaly 37 mrd. USD bevételt könyvelhetett el (pedig ez csak egy ágazata a problémának), így ezen megfigyelési típus hátulütőit könnyebben érzékelhetik az áltagos web-használók is.

Amerikai kutatók úgy becsülik, hogy bizonyos megfigyelők az emberek online tevékenységének több, mint 20%-át is látják – a felmérések egyértelműen erre utalnak, ugyanis a top weboldalak ijesztő mértékben be vannak "poloskázva". A kutatók az Alexa top 500-ban 524 különböző megfigyelőt azonosítottak, és összesen 7264 poloskát találtak. Más kutatások pedig a közösségi gombok elterjedtségét 35%-ra teszik a top 10 000 oldal között: ugyanis a Like, Tweet, +1 gombok éppúgy poloskaként működnek, mint a rejtett társaik.

Permalink: https://mail.pet-portal.eu/blog/read/539/2013-09-13-A-valosag-most-sem-fekete-feher-az-NSA-kistestve...

Vissza

Hozzászólások

Összesen 0 hozzászólás látható.

Nincsenek hozzászólások.

Új hozzászólás beküldése

Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.

Név:
E-mail:
Blog:
A BBCode egy egyszerű jelölő nyelv, amellyel a hozzászólásokat lehet formázni. Érvényes parancsok: bold: [b]Maecenas at nisl.[/b] italics: [i]Maecenas at nisl.[/i] underline: [u]Maecenas at nisl.[/u] url: [url]http://www.mysite.com[/url], [url=http://www.mysite.com]Maecenas at nisl.[/url] image: [img]http://www.mysite.com/mypic.png[/img] quote: [quote]Maecenas at nisl.[/quote] code: [code]Maecenas at nisl.[/code] size: [size=12]Maecenas at nisl.[/size] color: [color=#FF0000]Maecenas at nisl.[/color] Hozzászólok!